A talajok fizikai és a döntően ezeken alapuló vízgazdálkodási tulajdonságai számos, ráadásul nagy területeket érintő környezeti folyamatban, illetve kockázatban (belvíz, aszály etc.) játszanak fontos szerepet, ennek köszönhetően hazánkban mindig is nagy hangsúly helyeződött térképezésükre.
A ’70-es években Várallyay kidolgozott egy kategóriarendszert a vízgazdálkodás tervezésének támogatására, amely egyben egy 1:500.000 méretarányban készült térkép jelmagyarázataként is szolgált. A talajokat kvalitatív módon jellemezte (pl. nagy víznyelésű és vízvezető képességű, közepes vízraktározó képességű, gyengén víztartó talajok) azok számszerűsítése nélkül. Ugyanezt a kategóriarendszert használták a nagyléptékű, 1:10.000-es méretarányú vízgazdálkodási térképeken, amelyek a drénezéshez, öntözéshez, hígtrágya elhelyezéshez szükséges szakértői vélemények elengedhetetlen részét képezik. Ezek a térképek azonban jellemzően egy-egy táblára vonatkoznak, térbelileg esetlegesen születtek és főképp ily módon érhetők el, nincsenek központilag összegyűjtve, és így nem is lehet számítani további alkalmazásukra.
Néhány évvel ezelőtt egy háromdimenziós talaj-hidrofizikai adatbázis (EUSoilHydroGrids) készült Európára 250 méteres horizontális felbontásban specifikus pedotranszfer függvények és a globális SoilGrids adatbázis elsődleges talajtulajdonság térképeinek felhasználásával (https://eusoilhydrogrids.rissac.hu/). Az adatbázis térképi alapú információkat tartalmaz (és szolgáltat) a leggyakrabban használt talaj hidrofizikai tulajdonságokra, 7 mélységi rétegére vonatkozóan: mint például a szabadföldi vízkapacitás vagy hidraulikus vezetőképesség. Hasonló elveken alapulva a munka folytatódik pontosabb és térbelileg részletesebb hidrofizikai talajhidrológiai térképek előállítása érdekében, amely során az alkalmazott pedotranszfer függvényeket egyrészt környezeti segédváltozók bevonásával generalizáljuk, másrészt pontosítjuk hazai referencia adatok és nagy felbontású, országos, digitális talajtulajdonság térképek felhasználásával.
Az országos vízgazdálkodási térképbe foglalt talaj-táj modell(ek) formalizálása, illetve kategóriáinak kvantifikálása és ezek alapján esetlegesen a térkép térbeli dezaggregálása érdekében vizsgálatokba kezdtünk. Az archív térkép és az új háromdimenziós predikciók közti kapcsolat értékelését két léptékben végeztük: országos szinten 250 méteres, a Balaton-vízgyűjtőn pedig 100 méteres felbontással. A talaj-hidrofizikai jellemzőket tanítás nélküli, illetve felügyelt osztályozások keretében klasztereztük. Ez utóbbihoz az archív vízgazdálkodási térkép feltételekhez kötött, többszörös, virtuális mintavételezése nyújt referenciaadatot. A vizsgálatok eredményei a következők:
- Országos, illetve vízgyűjtő szintű, dezaggregált talaj vízgazdálkodási térkép 250, illetve 100 méteres térbeli felbontással a Várallyay kategóriarendszer szerint.
- Módosított Várallyay-féle kategóriarendszer, amely a szekvenciális klaszterezés eredményei alapján optimalizált számú kategóriát tartalmaz.
- Országos, illetve vízgyűjtő szintű, dezaggregált talaj vízgazdálkodási térkép 250, illetve 100 méteres térbeli felbontással a módosított Várallyay kategóriarendszer szerint.
- Az eredeti és a módosított vízgazdálkodási kategória rendszer egyes kategóriáinak hidrofizikai paramétéreire vonatkozó intervallum becslések.
- A becslések elsődleges pontosság vizsgálatainak az eredményei.