A felsőoktatásba jelentkezők, valamint a frissdiplomások mobilitásának tényezőit számos tanulmány vizsgálta, azonban azok elsősorban kérdőíves vizsgálatokon alapultak. Az Oktatási Hivatal létrehozta a pályakövetési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy egy felsőoktatásba jelentkező hallgatót, majd frissdiplomást végigkövessünk a születési helyétől az általa választott felsőoktatási intézményen keresztül egészen a munkahelyéig. A szerzők erre az értékes adatbázisra építve, a kvantitatív társadalomtudományi elemzésekben széles körben használt két módszer, a gravitációs modellek és a társadalmi hálók elemzésének egyesítésével vizsgálják, hogy a felsőoktatásba való bekerülés, a továbbtanulás milyen földrajzi mobilitást eredményez.