Az egyetemi rangsorok egyik, esetenként kizárólagosan meghatározó szempontja a tudományos teljesítmény. Ennek mérésére, elemzésére született a tudománymetria. A szerzők először röviden felvázolják e viszonylag fiatal tudományterület kezdeteit, majd néhány módszertani példát ismertetnek az MTA-PE Budapest Rangsor Kutatócsoport munkáiból, amelyek elsősorban az egyetemek tudományos teljesítményével függnek össze. A tanulmány a kutatócsoportnak azt a törekvését mutatja be, hogy olyan modern statisztikai módszereket dolgozzon ki és használjon, amelyek segítségével az egyetemi rangsorok alapvető hiányosságai kiküszöbölhetők vagy legalábbis enyhíthetők. A tudománymetriai mutatók szerepét négy területen vizsgálják: a globális egyetemi ligák kialakulását, a hazai hallgatói jelentkezését, az európai Erasmus utazásokét, valamint egy globális egyetemi rangsor top 100, illetve top 200 helyezését tekintve, mely utóbbi esetén a magyar egyetemek teljesítményét német és belga intézményekkel hasonlítják össze. Eredményeik azt mutatják, hogy a tudománymetriai mutatóknak leginkább az egyetemi ligák kialakulásában van szerepük, a felsőoktatásba való jelentkezésekre csak közvetve és időben egyre csökkenő jelentőséggel hatnak, az Erasmus hallgatói utazásokkal pedig nem függnek össze.