Az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) adott otthont az Európai Bizottság és az Európai Nyílt Tudományos Felhő (European Open Science Cloud, EOSC) Association ‘Tripartite Event’ rendezvényének, amely megfelelő platformot biztosított a résztvevők számára arra, hogy az Open Science (nyílt tudomány) támogatásával kapcsolatos szakpolitikai és finanszírozói jó gyakorlatok és tapasztalatok megismerése után megvitathassák azokat.
Az egynapos, angol nyelvű, hibrid formában lebonyolított eseményen az Európai Bizottság képviselője bemutatta a nyílt tudománnyal foglalkozó állásfoglalást, az EOSC munkatársai pedig az EOSC jövőjéről és a tevékenységének fókuszpontjairól beszéltek. A hazai aktivitásokról a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) számolt be, amely Magyarország képviseletét látja el az EOSC-ban.
Az Open Science és a FAIR adatkezelés támogatása állt a délutáni panelbeszélgetés középpontjában, melyen az alábbi kutatási infrastruktúrák képviselői vettek részt:
Érdemes kiemelni, hogy az NKFIH kezdeményezésére 2021-ben kidolgozásra került a Nyílt Tudományról szóló Nemzeti Állásfoglalás, amelyhez számos kormányzati és tudományhoz kapcsolódó szervezet csatlakozott. Lovas Róbert, az ELKH Cloud projektigazgatója hangsúlyozta, hogy ebben az időszakban épült ki az ELKH Cloud kutatási infrastruktúra, amely a magyar kutatói közösség számára biztosít nagy teljesítményű, rugalmas tudományos számítási kapacitást felhő szolgáltatáson keresztül. Az ELKH Cloud a Top 50 kiváló hazai kutatási infrastruktúra közé tartozik, az EOSC infrastruktúrával való kompatibilitása pedig az EGI-ACE projekten keresztül kerül biztosításra. Az ELKH Cloud-ot a SZTAKI és a Wigner Fizikai Kutatóközpont alakította ki és működteti. A számítási kapacitás mellett hamarosan elérhető lesz a kutatók számára az ELKH Adatrepozitórium Platform (ELKH ARP) kiterjesztett verziója, amely a teljes ELKH kutatóhálózat folyamatos és hosszú távú kutatási adatkezelését támogatja, de nyitott más intézményi felhasználásra is.
Az eseményen elhangzott, hogy Magyarországon az Open Science alkalmazása a mindennapokban sokszor akadályokba ütközik. Az implementálás előfeltétele pénzügyi és egyéb források rendelkezésre állása, illetve egy olyan kutatói attitűd, amely a hagyományos megközelítés helyett az állásfoglalásban megfogalmazottak mentén, a nyílt megosztás elvét helyezi előtérbe. A résztvevők kiemelték még a megfelelő jogi és etikai háttér meglétét, amely rendezi az adatvédelem és a szellemi tulajdonjogok kérdéskörét, és hogy az akadályok felszámolása az időben elkezdett tréningekben és a tudásmegosztásban rejlik.
A nap zárásaként, a második panelbeszélgetés az Open Science irányelv gyakorlati alkalmazását mutatta be finanszírozói és intézményi szempontokból, melyeket az Európai Bizottság, az NKFIH, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központja (MTA KIK) és a Fiatal Kutatók Akadémiájának (FKA) képviselői ismertettek.
